2016. jún 15.

SoundMAGIC E10S – Mágia aprópénzen?

írta: MUZIXblog

Több Hi-Fi szakportál által teszt győztesnek hirdetett fülest vettem górcső alá; megérdemelt volt-e a sok érem, illetve nem szárnyalta-e már túl az egyre fokozódó technikai fejlődés e kis darabot is.

Külcsíny

Papírdoboz, benne a füles és egy kemény hordozó doboz amiben mellesleg a pót illesztékeket is tárolhatjuk.
Találunk egy kábel csiptetőt és egy un PC csatlakoztatót, ami által teljes értékű headsetté válik PC-n vagy laptopon a fülhallgató.

Füles fém, a vetőcső végén fém rács védi a membránt. Óvatosan néha el kell távolítani a rárakódott szennyeződéseket. A füles teste kicsi, szerintem minden fülbe belemegy, nekem a dupla peremű szilikon illesztékkel hozta a legjobb komfortot és hangot. Érdekes, hogy a dupla perem a kiesés elkerülésében is fontos szerepet játszhat, mert egyszer sem fordult elő utcán velem ilyen eset.

A kábele nekem nem a szívem csücske. Ugyan elég masszívnak tervezték, de nehezen áll be, ha kissé megtörik, akkor úgy marad, óvatosan hajtogassuk, tanácsos kezünkre tekerni és úgy eltenni használat után. Van viszont rajta egy érdekes szerkezet, amit eddig nem láttam máshol. Mivel ez headset, így 4 érintkezős a csatlakozója, igen ám de többféle szabvány létezik (erre egy későbbi írásomban részletesen kitérek) például az ios és android rendszerű telefonok csatlakozó kiosztása is különböző ebből a szempontból. Ezt az anomáliát viszont ebben az esetben egy kis kapcsolóval feloldhatjuk, azt ígéri a gyártó, hogy így egy univerzális headset-et kapunk, vagyismindkét rendszeren használható az E10S headset. Ezt kipróbáltuk és lám igaz volt. Ez elég nagy piros pont a Soundmagic-nek és kitűnő példa a többi gyártónak!

Kapcsolo

Jack csatlakozója egyébként tetszetős kb 45 fokban döntött darab, érzésem szerint ez is egy univerzális megoldás lehet, vagyis, bármely másik két csatlakozási típushoz képest (egyenes és 90 fokos) kevésbé törik meg a kábel. Mivel a leggyakoribb hibák egyike a jack csatlakozónál történő törés, ez is üdvözlendő!

Felépítés, kezelhetőség tehát megfelelő, vajon mit mutat zenével?

Hang

J. S. Bach: Piano Concerto (BW 1052) Allegro (Murray Perahia) – klasszikus

Vonósok szépek, de kissé fátyolosak. Zongora kellő energiával van jelen itt is a magas regiszterek hátrébb kerültek. Minden egységes, semmi nem kirívó, teszi mindenki a dolgát. Megjegyzem a zongora az egyik legnehezebb hangszer, hangzás visszaadás szempontjából, de az E10s nagyszerűen oldja meg. Térben minden pontos, a helyén van mindenki.

Duets (for Ellington – Pedersen, Miller), Sophisticated Lady – jazz

Zongora és bőgő. Nagyon jól összeillenek. Itt nem érzem a zongora fátyolosságát sem, teljesen rendben kottázza Miller Ellington hangjegyeit. Pedersen bőgője viszont még ennél is többet mond, kérdez; ugye vannak igazi bőgőhangok? Vannak bizony, érezzük amikor mélyre megy az öreg dán.

Jan Garbarek: Visible World, Red Wind – jazz

Kellő energia a dobban jobb oldalon, majd kiegészítik a csörgő dobok. Garbarek tenor szaxofonja nem túl éles, de nem is baj, olyan altató szerű ez a zene. Azért néha rázendít, tudatva, ez az ő terepe, a vörös szél mindent beterít. Ekkor a csörgő dobok háttérbe vonulnak, de mélység marad.
Pereg a kép előttünk, végül már csak a szaxofon utolsó rianása jelzi, vége a számnak, ébresztő…jó volt ez.

Hamilton, Higgins, Peplowski: Essential best, Smoke gets in your Eyes – jazz

Hamilton középtájon nem cifráz, azonnal beleveselkedik. És milyen jól teszi! A szaxofon tökéletes, életnagyságban szólal meg. Dob kissé sejtelmes, a zongora végig tartja a ritmust helyette is. Bőgő mélyekkel támogatja az egészet, nem is rosszul. S mi sül ki belőle? Nagyon jó, megnyugtató, hangulatos, életszerű.

Diana Krall: Quiet Nights – jazz

Életnagyságú énekesnő próbál altatni minket, de inkább hallgassuk, mi zajlik a háttérben. Itt bizony a doboson kívül még egy vonós szekció is van kérem, ami néha igen szépen alázenél Krall művésznőnek. basszus szép, nem folyik szét, egységes alapot ad. Dobos viszont elővehetne valami erősebb ütőt, mert a cinek erőtlenek. Hallom őket, de nem rezzenek össze tőlük…vagy nem is ez a cél? Itt is nagyon egyben van a muzsika, csak ismételni tudom önmagam.

Cantate Domino: O helga Natt – klasszikus

Jobb szoprán kissé közelebb van a közepéhez. Zöngéshangok jól érthetők, semmi nem sziszeg, sejpít. Kórus egységes, szép a teteje is…na így kell énekelni együtt…tudtak ezek a svédek 40 éve klasszikust is nem csak ABBA létezett náluk. Orgona távoli, nem ül rá a zenére, aláfest..azért érezzük hogy ez templomi orgona, nem Hammond.

Ghymes Rege, Tánc – folk, népzene

Bal felől klarinét, majd hegedű…mindkettő életszerű. Bőgő alátámaszt, míg a cimbalom kissé halk felső regiszterekkel középen lekövet mindenkit. Jók ezek a tót fiúk. Szarka hangja kissé búgósra sikerült, de megteszi, nem túlozza el, élvezhető. Női énekhang is mélyebb lett…na nem egy oktávval, de kicsit, ettől még igen élvezhető, sőt! Talán jobb mint a férfi szekció. Jó a zene, jók az előadók és pazar a kis füles.

Two Steps from Hell: Invincible – epic

A minden férfi ember szívét megdobogtató harci eposz. Itt is ugyan azok a jelzők hangzanak el; egységes, jó mélyek, kellő tér és hangjegy mennyiség. Kicsit itt a felső regiszterek megkoptak, de talán nem is baj, a vonósok és a ritmus szekció viszi vállán az egészet. Hangulat van, minden felfokozott. Szerencse, hogy gyorsan vége, mert már venném is a vasvértet, kardot, páncélt…

Paul Oakenfold: Tranceport – trance

Paul betáraz egy szinti alappal, majd betolja a dobgépet, persze mindeközben intenzív ide-oda futó effekt hangok cikáznak a térben….a feszültség a tetőponton, minden ideg pattanásig feszült…ezt kizárólag egy ütem vezetheti le…na de most nem táncolni jöttünk, ez egy teszt!
Nagyon jó ütem, egységes, jó térrel, megszólalással…persze ki kell kapcsolnom, meg kell írnom a végszót…kár érte!

Végszó

Felépítésében teljesen átlagos. Mondjuk egy RHA S500 masszívabb, jobb kábellel, nagyobb felszereltséggel, de a hang mindenképp az E10-ben teljesebb …könnyen megbabonázhat bárkit!

Mélyek: elég mélyre megy, néha sokaknak túlzónak tűnhet, ha valaki kevésbé akar dinamikus hangot tanácsolom neki a dupla peremű szilikont, azzal ráadásul magasai is nyitottabbak.
Közepei: számomra a legjobbak…ilyet kategóriákkal feljebb hallok csak.
Magasai: épp elég, sibilance nincs, én semmilyen meghajtóval nem tudtam túlvezérelni.
Muzikalitása miatt klasszikus zenén és jazz-en is megmutatja magát, de modernebb zenékhez ajánlom főként, itt a mély többlet előnnyé válhat.